Az acceptance criteria azoknak a feltételeknek az összessége, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a projekt vagy az egyes feladatok befejezettnek minősüljenek. Ezek a feltételek részei a Product Backlogban és a sprintek során az adott feladatokra is alkalmazhatóak.

Az agilis módszertan egy rugalmas és iteratív fejlesztési folyamat, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban fejlesszenek szoftvereket.

Az Agile coach egy olyan szakember, aki segít a szervezeteknek, csapatoknak és vezetőknek az agilis módszertan megértésében és alkalmazásában. Az Agile coach segíti a csapatokat az agilis módszertan hatékony alkalmazásában, és segít a problémák és kihívások megoldásában.

Az Agile manifesto egy rövid dokumentum, amely az agilis módszertan alapelveit foglalja össze. Ez az alapelvek listája határozza meg az agilis módszertan alapjait.

Az agile retrospektíva egy sprint végén tartott megbeszélés, amely során a csapat áttekinti az elvégzett munkát és értékeli a folyamatot. A retrospektíva során a csapat megvizsgálja a sikereket és a kudarcokat, és javaslatokat tesz a folyamat javítására a következő sprintre.

A backlog egy prioritizált lista, amely azokat a feladatokat, funkciókat és követelményeket tartalmazza, amelyeket a projekt során végrehajtanak. A Product Backlogban a feladatokat prioritásuk szerint rendezik, és folyamatosan frissítik az ügyfél és a csapat igényeinek megfelelően.

A backlog refinement egy olyan folyamat, amely során a csapat rendszeresen áttekinti és frissíti a Product Backlogot. Ez a folyamat lehetővé teszi a csapat számára, hogy jobban megértse az ügyfél igényeit, és pontosítja a backlogban szereplő feladatokat és követelményeket.

A burn-down chart egy olyan diagram, amely a sprint során elvégzett munkát ábrázolja. A diagram az elvégzett munkát mutatja a sprint időbeli alakulásával összhangban. A burn-down chart segíti a csapatot abban, hogy nyomon kövesse a sprint előrehaladását, és időben reagálhasson a késedelmekre.

A burndown rate az a sebesség, amellyel a csapat elvégzi a feladatokat a sprint során. A burndown rate segíti a csapatot abban, hogy előrejelzéseket tegyen a sprint végére vonatkozóan, és segít a sprint tervezésében.

A business value az ügyfél és a csapat által meghatározott érték, amelyet a projekt eredményeinek elérésével lehet elérni. Az agilis módszertanban az ügyfél igényei és a business value meghatározása a Product Backlog prioritizálásának alapja.

A Continuous Integration (CI) egy olyan folyamat, amely során a fejlesztők rendszeresen és automatikusan összefésülik a kódot, majd ellenőrzik, hogy a kód működik-e a szoftver rendszer többi részével. Az agilis módszertanban a CI segíti a csapatot abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban fejlesszen, valamint csökkenti a hibák kockázatát.

A cross-functional team olyan csapat, amely tagjai különböző szakmai területeken szakértők. Az agilis módszertanban a cross-functional team fontos, mert lehetővé teszi a csapat számára, hogy hatékonyabban és gyorsabban dolgozzon, valamint növeli a végtermék minőségét.

Az agilis módszertanban a customer collaboration azt jelenti, hogy az ügyfél aktív részt vesz a fejlesztési folyamatban. Az ügyfél által nyújtott visszajelzés és a csapat folyamatos kommunikációja lehetővé teszi a csapat számára, hogy a végterméknek megfelelően alakítsák a fejlesztést.

A Daily Stand-up (vagy Daily Scrum) egy napi rövid találkozó a Scrum csapatban, amelynek során a tagok röviden összefoglalják, hogy mi az, amit az előző napon elérték, milyen feladatokat terveznek végrehajtani aznap, és ha szükséges, akkor a csapattagok megbeszélik a problémákat is.

A Definition of Done (DoD) egy olyan dokumentum a Scrum csapatban, amely meghatározza, hogy milyen kritériumoknak kell teljesülniük az adott feladat befejezéséhez. A DoD segíti a csapatot abban, hogy az ügyfél igényeinek megfelelő terméket hozzanak létre.

A Deliverable olyan termék vagy szolgáltatás, amelyet a Scrum csapat a sprint során hoz létre. A Deliverable lehetővé teszi a csapat számára, hogy a sprint végén egy működő és tesztelt terméket adjanak át az ügyfélnek.

A DevOps egy olyan szemléletmód, amelyben a fejlesztői és az üzemeltetői csapatok együttműködnek, és közös felelősséget vállalnak a termék életciklusának minden szakaszában. Az agilis módszertanban a DevOps lehetővé teszi a csapatok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban hozzanak létre és üzemeltessenek termékeket.

Az Emergent Design (vagy Feltörekvő tervezés) az agilis módszertan egyik alapelve, amely szerint a tervezés folyamatos és fokozatos, és a fejlesztői csapat folyamatosan finomítja a terveket az éppen aktuális feladatokra vonatkozóan.

Az empirizmus az agilis módszertan egyik alapelvén alapul. Ez a megközelítés azt jelenti, hogy a fejlesztői csapat az adatokra és a tapasztalatokra támaszkodik a termék fejlesztése során, és folyamatosan javítja a folyamatot a megszerzett ismeretek alapján.

Az Epic (vagy Epikus feladat) nagyobb, hosszabb időt igénylő, összetettebb feladatok csoportja, amelyek nem férnek bele egy sprintbe. Az Epic lehetővé teszi a csapat számára, hogy nagyobb célkitűzésekre koncentráljon, és ezeket kisebb, sprintekre bontott feladatokra bontsa.

Az Escalation (vagy Eskaláció) a Scrum csapatban olyan folyamat, amely akkor történik, ha egy probléma nem oldható meg a csapat szintjén, és a probléma megoldásához szükséges magasabb szintű támogatásra van szükség. Az Escalation lehetővé teszi, hogy a csapat hatékonyan kezelje a problémákat és elkerülje a projekt késlekedését.

Az Estimation (vagy Becslés) a Scrum csapatban egy olyan folyamat, amely során a csapattagok felmérik, hogy milyen nehéz lesz az egyes feladatokat végrehajtani. Az Estimation segíti a csapatot abban, hogy pontosabban tervezze meg a sprintet és megállapítsa, hogy a csapat mennyi munkát tud vállalni a következő sprintben.

Az agilis módszertanban az állandó visszajelzés fontos szerepet játszik, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a csapat tagjai folyamatosan javítsák és finomítsák a terméket, a folyamatokat és a kommunikációt.

Az agilis fejlesztési folyamat során az egyes feladatokra vonatkozó konkrét teendők listája, amelyeket a fejlesztők végrehajtanak.

Az agilis módszertan egyik alapelvének a fókuszálásra vonatkozó része, amely arra összpontosít, hogy a csapat tagjai az adott sprint vagy iteráció során csak az adott időszakra meghatározott feladatokra fókuszáljanak, és ne térjenek el a tervtől.

Az agilis módszertan során a funkcionális specifikáció a termék funkcionalitásának teljes leírását tartalmazza, amelyre a fejlesztési csapatnak szüksége van a termék fejlesztéséhez és teszteléséhez. A funkcionális specifikáció folyamatosan frissülhet és finomodhat a fejlesztési folyamat során.

Az agilis módszertanban a generative learning az a folyamat, amely során a csapatok a munkájuk során folyamatosan tanulnak, megoldják a felmerülő problémákat, és alkalmazkodnak a változó körülményekhez.

A Git egy verziókezelő szoftver, amelyet az agilis és scrum módszertanban is gyakran használnak a fejlesztői csapatok a kód változásainak nyomon követéséhez és kezeléséhez.

A scrum módszertanban a sprint célja az a konkrét eredmény, amelyet a fejlesztői csapat el akar érni az adott sprint során. A cél lehet egy új funkcionalitás hozzáadása a termékhez, egy meglévő hiba javítása vagy egyéb specifikus célkitűzések.

A scrum módszertanban a grooming az a tevékenység, amely során a terméktulajdonos és a fejlesztői csapat együttműködve átnézik és pontosítják a product backlog elemeit, készen állva azok felvételére a sprint backlogba.

Az agilis módszertanban a ground rule az a szabály, amelyet a csapat elfogad, hogy biztosítsa a hatékony együttműködést és az agilis folyamatok megfelelő működését. A ground rule-ok általában a csapat által meghatározottak, és kiterjednek a kommunikációra, az időbeosztásra, a munka megosztására és egyéb releváns témákra.

Az agilis módszertanban a határidő egy kulcsfontosságú fogalom, mivel az egyes feladatoknak rövid időintervallumban kell elkészülniük. A határidők nyomásában a csapatok magasabb hatékonysággal dolgoznak, azonban az agilis módszertan hangsúlyozza, hogy a minőség a határidő előtt álló prioritások között kell legyen.

Az agilis módszertanban a RWI az a mutató, amely jelzi, hogy az adott feladatból hány óra munka van még hátra, hogy befejeződjön. A RWI segíti a csapatokat a feladatok és a sprintek megfelelő tervezésében, és segít abban is, hogy a sprintek végén az elért eredményeket mérni lehessen.

Az agilis módszertanban egy olyan gyakorlat, amely során az egyes csapattagok saját céljaikat és fejlesztési feladataikat tűzik ki egy rövid időtartamra. Az egyéni célkitűzések és a sprint céljai egymással összhangban állnak, így segítik a csapat hatékonyságát és a fejlesztési folyamat átláthatóságát.

Az agilis és scrum módszertanok ötvözése, amely az agilis elveket és gyakorlatokat használja, ugyanakkor a Scrum specifikus eszközöket is alkalmazza. A Hibrid módszertan lehetővé teszi, hogy az adott projekt körülményeire és igényeire szabva dolgozzanak a csapatok, így növelve a hatékonyságot és a siker esélyét.

Azon tényezők, amelyek megakadályozzák a csapatot a hatékony fejlesztésben. Az agilis módszertanban a csapatoknak az impedimentekre kell összpontosítaniuk, és megoldást kell találniuk rájuk a folyamatos fejlődés érdekében.

A hagyományos megközelítésmódra és a jelenlegi állapotra való ragaszkodás, amely gátolja az agilis fejlesztési folyamat hatékonyságát és előrelépését. Az agilis módszertan szellemisége azonban éppen arról szól, hogy a csapat nyitott legyen az új megközelítésmódokra és készen álljon az alkalmazkodásra.

Azon funkciók és jellemzők összessége, amelyeket egy adott időszakban hozzáadtak a termékhez, és amelyek javítják a termék értékét és funkcionalitását.

Az agilis fejlesztési folyamat során gyakran alkalmazott módszer, amely lehetővé teszi a csapat számára, hogy áttekintse az elmúlt időszakot és megtalálja a javítási pontokat, amelyekre azután fókuszálhatnak.

Az agilis fejlesztési folyamat egy adott időszakában végrehajtott, általában 1-4 hetes időkeretekre osztott fejlesztési ciklus.

Az agilis szemléletben a Job Shadowing olyan módszer, amely során a csapat tagjai egymás munkáját figyelik meg. A cél az, hogy a csapattagok megismerjék egymás feladatait, illetve ha valaki elhagyja a csapatot, akkor a többiek könnyen át tudják venni a munkáját.

Az agilis projektben a Joint Application Design olyan módszer, amely lehetővé teszi a fejlesztők és a végfelhasználók közötti közös munkát az alkalmazás tervezése és fejlesztése során. A módszer célja a fejlesztők és felhasználók közötti kommunikáció és az együttműködés fokozása.

Az agilis fejlesztési folyamat során az új funkciók tervezése csak akkor történik meg, amikor azok szükségessé válnak, azaz csak akkor, amikor a fejlesztők valóban készen állnak arra, hogy elkészítsék az adott funkciót.

A Kanban egy vizuális projektmenedzsment módszer, amelyet a Toyota autógyárban fejlesztettek ki. A Kanban tábla általában három oszlopra van bontva - 'Folyamatban', 'Várakozik' és 'Kész'. A feladatok kártyákkal vannak jelölve, amelyek áthelyezhetők az oszlopok között a munkafolyamatok kijelölésére és az előrehaladás követésére.

A Scrum módszertanban a késleltetett ösztönzés egy olyan technika, amely arra ösztönzi a csapat tagjait, hogy ne halasszák el a feladataikat az utolsó pillanatra. Az ötlet az, hogy a csapat tagjai előre kijelölnek egy céldátumot, amikor a feladatukat be kell fejezniük, és amikor elérkezik a határidő, akkor megkapják a jutalmat vagy büntetést a feladat minőségétől függően.

Az agilis módszertanban a kis tételben szállítás egy olyan technika, amelyben a fejlesztő csapat rövid, néhány hetes iterációkban dolgozik, amelyek során az elkészült részeket folyamatosan bemutatják és kiadnak a végfelhasználóknak. Ennek az előnye, hogy a visszajelzések és a javítások gyorsan beépülnek a fejlesztési folyamatba, és így a végső termék magas minőségű és a felhasználói igényeknek megfelelő.

A Scrum módszertanban a közös megállapodás egy olyan dokumentum, amelyben a csapat és a terméktulajdonos megegyeznek az adott iterációban elvégzendő feladatokról. Ez a megállapodás az iteráció elején készül el, és segíti a csapatot a munka fókuszálásában és az iteráció céljainak elérésében.

Az időtartam a termékfejlesztési folyamat kezdetétől a végéig. A lead time lehetőséget ad arra, hogy az agilis csapatok mérjék a termék készítésének idejét, és optimalizálják a folyamatot a hatékonyság növelése érdekében.

A lean filozófia a készlet- és időpazarlás minimalizálására összpontosít a termelésben és a szolgáltatások nyújtásában. Az agilis módszertanban a lean elveket alkalmazzák az agilis folyamatok finomítására és a fejlesztési folyamat optimalizálására.

Az agilis módszertanokat is 'könnyűsúlyú' fejlesztési módszertanoknak nevezik, mivel azokra az elvekre és gyakorlatokra összpontosítanak, amelyek maximalizálják a csapat hatékonyságát és a termék értékét, miközben minimalizálják a felesleges tevékenységeket és dokumentációkat.

Az agilis módszertanokban a metrikák olyan adatok, amelyeket a csapatok és a vezetők gyűjtenek annak érdekében, hogy mérjék és értékeljék a fejlesztési folyamatokat. Az agilis módszertanokban a metrikák közé tartozhatnak a sprint hatékonysági mutatók, a backlog elemzés, a kockázatok értékelése, a tesztlefedettség stb.

Az agilis módszertanokban a 'mindset' az a hozzáállás, amely az agilis folyamatokkal összhangban van, és amelyet a csapatoknak és az ügyfeleknek egyaránt meg kell érteniük és fel kell mutatniuk. Az agilis mindset magában foglalja az iteratív és inkrementális gondolkodást, a nyitott kommunikációt, a rugalmasságot és a folyamatos tanulást.

Az MVP egy olyan termék, amely csak a legfontosabb funkciókat tartalmazza, amelyek szükségesek az ügyfeleknek és az üzleti céljainak eléréséhez. Az MVP-t az agilis módszertanokban a termék fejlesztésének korai szakaszában használják annak érdekében, hogy minél hamarabb előálljanak egy működő prototípussal.

Az a személy, aki a termék portfólióját kezeli, és a nagyobb kérdésekre összpontosít, mint például az üzleti stratégia, a termékpiac és a költségvetés. A nagytermék tulajdonos szerepe segít a termék egyedi szempontjainak és piaci igényeinek figyelembevételében a sprintek során.

Rövid, 15 perces találkozó, amelyet a fejlesztők minden nap tartanak a sprint során. Célja, hogy az egész csapatot naprakész információkkal látja el az előrehaladásról, és megoldja az esetleges akadályokat.

Egy olyan találkozó, ahol az egyik személy és a vezető egy-egy másik személy között történik. Célja, hogy az egyéni teljesítményt felmérjék, a problémákat megvitassák, és a fejlesztési terveket meghatározzák.

Az olyan követelmények, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a termék funkcionalitásához, hanem inkább a termék minőségére, teljesítményére és biztonságára vonatkoznak.

Az előző sprint során elért pontszámok átlaga, amely segít meghatározni a következő sprint tervezésének sebességét.

Egy olyan technika, amely során a csapat átnézi az újonnan fejlesztett funkciókat vagy dokumentumokat, és ellenőrzi a megfelelőségüket az ügyfél vagy felhasználói igényekkel.

Egy olyan csapat, amelynek tagjai képesek a feladatokra való felkészülésre és azok végrehajtására anélkül, hogy folyamatos felügyeletre vagy utasításokra lenne szükségük. Az önirányító csapatoknak nagyobb rugalmassága és kreativitása van a munkavégzésben.

Egy olyan csapat, amelynek tagjai különböző földrajzi területeken dolgoznak. Az osztott csapatoknak speciális kommunikációs és együttműködési eszközökre van szükségük a hatékony munkavégzéshez.

A pair programming egy olyan módszer, amely során két programozó dolgozik együtt, és közösen dolgoznak az adott feladaton. Ez a módszer segíthet abban, hogy az egyik programozó javítsa a másik munkáját, valamint segít abban, hogy a csapat könnyebben áttekintse a kódot.

A planning poker egy olyan módszer, amely során a csapat tagjai egy kártyapaklival mutatják meg, hogy milyen nehézségűnek ítélik meg az egyes feladatokat. Ez segíthet abban, hogy a csapat megállapítsa, mennyi időre van szüksége egy adott feladat elvégzéséhez.

Ez egy olyan folyamat, amely során a termék tulajdonosa és a csapat megállapítja, hogy mely funkciók vagy feladatok a legfontosabbak a fejlesztési folyamatban. Ez segít abban, hogy a csapat a lehető legfontosabb feladatokra koncentráljon először.

A product backlog a termék tulajdonos által létrehozott lista az összes olyan funkcióról, amelyet a terméknek tartalmaznia kell. Ez a lista prioritizált, és a csapat dolga, hogy a lehető legtöbb feladatot végrehajtsa a listáról.

A prototípus egy olyan korai verziója a terméknek, amely lehetővé teszi a termék tulajdonosának és a csapatnak, hogy megvizsgálják és megértik, hogyan fog kinézni és működni a termék. Ez segíthet abban, hogy a csapat időben felismerje és kijavítsa a hibákat.

Az agilis fejlesztésben a Refactor olyan folyamat, amelynek során a kód vagy a termék tervezése optimalizálásra kerül. A Refactor célja, hogy javítsa a termék minőségét, csökkentse a technikai adósságot, és megkönnyítse a fejlesztők számára a kód karbantartását és bővítését.

A Scrum módszertanban a termék backlogban található elemek finomítása a Refinement, melynek célja, hogy a backlog elemei pontosabbak, konkrétabbak és előkészítettebbek legyenek a sprintekhez.

Az agilis fejlesztés során a Release olyan folyamat, amelynek során a termék kiadásra kerül az ügyfél vagy a felhasználók számára. A Release előkészítése a fejlesztési folyamat egyik legfontosabb része, és a célja, hogy biztosítsa a termék minőségét, stabilitását és funkcionalitását.

A Scrum sprint végén tartott retrospektív

Az agilis fejlesztés során a Roadmap olyan terv, amely bemutatja a termék fejlesztésének hosszú távú irányát. A Roadmap célja, hogy segítse az érintetteket a termék fejlesztési stratégiájának megértésében és az elfogadott irány követésében.

A Scrum Master az a személy a Scrum csapatban, aki segíti a csapatot az agilis munkafolyamatok betartásában és a feladatok hatékony elvégzésében. A Scrum Master nem a projektvezető, hanem inkább egy facilitátor és mentor a csapat számára.

Az agilis fejlesztésben a Spike egy olyan kísérleti feladat, amelynek célja, hogy segítse a csapatot megérteni egy új technológia vagy egy bonyolult probléma működését. A Spike nem egy hagyományos backlog elem, hanem inkább egy kutatási vagy vizsgálati projekt.

A Scrum módszertanban a Sprint egy időtartam, amely során a fejlesztőcsapat dolgozik egy adott feladaton vagy egy termék backlog elemen. A Sprint célja, hogy biztosítsa a termék rendszeres kiadását, és a fejlesztőcsapat hatékonyabb munkáját segítse.

A Sprint Goal a Scrum csapat által a sprint kezdetén meghatározott cél, amelyre a sprint során koncentrálnak és dolgoznak. A Sprint Goal általában egy olyan backlog elem vagy több elem összessége, amelyek teljesítésével a csapat elérheti a sprint célját. A Sprint Goal segít a csapatnak koncentrálni a legfontosabb feladatokra, és biztosítja, hogy a sprint során elért eredmények hozzájáruljanak a termék fejlesztéséhez.

A Sprint Meeting az agilis Scrum folyamat során azon esemény, amikor a fejlesztők, a Scrum Master és az ügyfél találkoznak, hogy felülvizsgálják a fejlesztési folyamatot, meghatározzák az új célokat és feladatokat a következő sprintre és megvitassák az előző sprint során tanultakat.

A Scrum sprint kezdetén tartott Planning meeting során a csapat áttekinti a termék backlogban található elemeket, és meghatározza, hogy mely elemeket végzik el a következő sprint során. A Sprint Planning során a csapat megtervezi a feladatokat, meghatározza a célkitűzéseket, és kialakítja a sprint tervét.

A Scrum sprint végén tartott Sprint Review meeting célja, hogy a csapat bemutassa a termék backlogban elvégzett munkát az érintetteknek és a termék tulajdonosának. A Sprint Review során a csapat és az érintettek együtt értékelik a termék előrehaladását, és áttekintik az esetleges változtatásokat.

A Scrum sprint végén tartott Sprint Review meeting célja, hogy a csapat bemutassa a termék backlogban elvégzett munkát az érintetteknek és a termék tulajdonosának. A Sprint Review során a csapat és az érintettek együtt értékelik a termék előrehaladását, és áttekintik az esetleges változtatásokat.

Az agilis fejlesztésben a Story egy olyan backlog elem, amely egy felhasználói igényt vagy üzleti funkciót ír le. A Story a Scrum csapat számára egyértelmű és megvalósítható feladatot jelöl, amelynek elvégzésével a termék funkcionalitása javul.

Az agilis és a Scrum módszertanban a csapat egy kis, önállóan dolgozó csoport, amelynek tagjai között nincsenek hierarchikus szintek. Az agilis fejlesztési csapatok általában 5-9 tagot tartalmaznak, akik átfogó szakértelemmel rendelkeznek a termék és az agilis folyamatok területén.

Az agilis és scrum módszertanban a termék backlog egy olyan listát jelent, amely tartalmazza a fejlesztendő funkciók és feladatok listáját. Ez a lista prioritizált, és folyamatosan frissítik, ahogy a fejlesztő csapat és az ügyfél igényei változnak.

A test-driven development (TDD) az agilis és a Scrum módszertan egyik alapelve, amely során a tesztek előre íródnak a kóddal, és a kód csak akkor íródik, ha az adott teszt sikeresen teljesül. Ez segít minimalizálni a hibákat és növeli az alkalmazás minőségét.

A timeboxing egy olyan időkeretet jelent, amelyben a fejlesztő csapatnak el kell végeznie egy adott feladatot vagy projektet. Ez a módszer elősegíti a hatékony időmenedzsmentet, a folyamatos előrehaladást és a határidők betartását.

Az agilis és Scrum módszertanban az Unit testing egy olyan tesztelési technika, amelyben az egységes kódrészleteket (egységeket) tesztelik, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy azok működnek-e a megfelelően. Az egységtesztek szintén részei a tesztvezérelt fejlesztésnek (TDD).

Az Usability (felhasználhatóság) az agilis és Scrum módszertanban az egyik legfontosabb szempont, amelyre a fejlesztői csapatnak koncentrálnia kell. A felhasználhatóság azt jelenti, hogy a felhasználók könnyen és hatékonyan tudják használni a szoftvert, és hogy a szoftver megfelel a felhasználói igényeknek.

Az agilis és Scrum módszertanban a User Acceptance Testing (UAT) az utolsó szakasz a tesztelési folyamatban, amelyet általában a felhasználók végeznek el. A UAT célja, hogy biztosítsa, hogy a szoftver megfelel az ügyfél elvárásainak és követelményeinek.

A User story az agilis és Scrum módszertanban egy rövid, a felhasználói élményre fókuszáló sztori, amely magában foglalja a felhasználó igényét vagy elvárásait. A User story segít abban, hogy a fejlesztői csapat és a termék tulajdonosok közötti kommunikáció hatékonyabb legyen.

Az agilis módszertanban az érvényesítés azt jelenti, hogy az adott feladat vagy történet megfelel-e az ügyfél igényeinek és az elfogadási kritériumoknak. Az érvényesítési folyamat segít a csapatnak megbizonyosodni arról, hogy a fejlesztett funkciók vagy termékek valóban működnek és használhatóak.

Az agilis módszertan középpontjában mindig az értékteremtés áll. Az érték azt jelenti, hogy az adott projekt milyen hasznot hoz a felhasználóknak vagy a vásárlóknak. Az agilis módszertanok célja az értékteremtésre összpontosítva, hogy az ügyfelek igényeinek megfelelő terméket vagy szolgáltatást szállítsanak.

Az agilis fejlesztés során a változások és az új követelmények mindennaposak. A változások kezelése az agilis módszertanok egyik erőssége, mivel lehetővé teszi a csapat számára, hogy gyorsan reagáljon az ügyfél igényeire és a piaci változásokra.

Az agilis fejlesztésben az aktuális sebesség azt jelenti, hogy a csapat milyen gyorsan képes befejezni egy adott feladatot vagy történetet. A sebesség a múltbeli teljesítmény alapján jósolható meg, és fontos a projekt előrejelzése és a sprint tervezése során.

Az agilis módszertanokban a látomás azt jelenti, hogy az adott projekt vagy termék célja és iránya hogyan illeszkedik a nagyobb stratégiai célokhoz. A látomás segít a csapatnak megérteni, hogy miért dolgoznak együtt, és mi az a nagyobb cél, amit el akarnak érni.

Az agilis és Scrum módszertanokban a WIP azt jelenti, hogy a csapat jelenleg mennyi feladaton dolgozik egyidejűleg. A WIP szint fontos a hatékonyság és a határidők betartása szempontjából, mivel a túl sok folyamatban lévő munka lassíthatja az előrehaladást.

Extrém programozás)

Az YAGNI a fejlesztői gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell készíteni semmit, ami nem szükséges az ügyfél igényeinek teljesítéséhez. Az YAGNI alapelv segít elkerülni az időpazarlást és a felesleges munkát.

A Scrum-ban a sárga kártya egy eszköz, amely lehetővé teszi a csapat számára, hogy felhívja a figyelmet az elfogadási kritériumok megsértésére vagy a problémás feladatokra. Az elfogadási kritériumok megsértése a sárga kártya jelzése által a sprint vége előtt javítandó feladatként jelenik meg.

Az agilis módszertanok között egyre népszerűbb a zen filozófiájának alkalmazása. A ZEN azt jelenti, hogy a csapatnak figyelmesnek kell lennie az aktuális pillanatra és a feladatra összpontosítania anélkül, hogy elvonatkoztatna a külső tényezőktől vagy a múltbeli tapasztalatoktól.

Az agilis módszertanok célja a hibamentes szoftvertervezés. A Zero Defect filozófia szerint minden szoftverhibát meg lehet előzni a megfelelő tervezéssel, teszteléssel és minőségbiztosítási eljárásokkal.